Ön a német Fenntartható Építészeti Társaság elnöke – mi a feladata ennek a társaságnak?
Amandus Samsøe Sattler: Az egyesületben az építőipar minden ágazata képviselve van, a tervezéstől az ingatlanfejlesztésig. Olyan rendszert akartunk létrehozni, amellyel a fenntartható építés megérthető és mérhető. Ezt az épületek tanúsításával kell támogatni, amellyel a fenntartható tervezés, építés és üzemeltetés különböző vonatkozásai a gyakorlatban kerülnek alkalmazásra. Ez hatással van a pénzügyi eredményre is. A tanúsított ingatlan nagyobb értéket képvisel, mint a tanúsítás nélküli. A jövőben azt mondhatjuk, hogy a tanúsítvánnyal nem rendelkező épületek kiesnek a piacról.
Hol tart ma az építőipari ágazat a fenntarthatóság terén?
A.S.: Az ágazat számos területén jelentős erőfeszítések történnek. Izgalmas kísérleti projektek, kutatási projektek és start-up-ok vannak. A kérdés azonban az, hogy mikorra tudjuk ezt átfogóan megvalósítani, és a politika mikorra lesz kész követni a példát a megfelelő törvényekkel. A társadalomnak arra is készen kell állnia, hogy következetesen fenntartható módon éljen, és ne kössön kompromisszumot az építkezések során. Azt mondanám, hogy ehhez még néhány év, vagy akár évtized is kell.
Hová kell eljutnia a társadalomnak, meddig kell elmennie?
A.S.: Egyre több olyan szabvány létezik, amely szintén többet követel meg, és törvények is támogatnak sok olyan expanzív szempontot, amelyek kontraproduktívak. Az átalakításnál mindig ugyanazokat a szabványokat követelik meg, mint az új építésnél – itt változtatásra van szükség. Ezt nevezzük építőipari fordulatnak. A felújításban rejlő lehetőségek tudatosulása éppen csak kialakulóban van. De ezzel szemben áll az örökös növekedési igény, ami a politikában még mindig nagyon egyértelműen jelen van.
Most egy vészfékezésre van szükségünk, különben nem érjük el klímacéljainkat. Új építéssel vagy pótlólagos új építéssel nem jutunk el oda, ahova kell. És ezért a drámai üzenet így hangzik: Kevesebb újat kell építenünk! Sokan nem szeretik ezt, mert azzal keresik a pénzüket. Azonban ha komolyan vesszük azt, ami tudományosan bizonyított, akkor gyorsan meg kell változtatni a termelékenységünket.
Meglátása szerint mennyire van jelen a fenntartható építés, kivitelezés az építészek és tervezők tudatában?
A.S.: Ez a téma most teljes erővel a tervezők elé kerül. Jelenleg egy képzési offenzíva folyik, munka mellett, de a felsőoktatásban is. A téma a tananyag része, de még mindig nincs eléggé általánosan jelen a képzésben. Az ember továbbra is elsősorban valami újnak a tervezését tanulja meg. Sok irodának kevés esélye van a fenntartható tervezés megvalósítására. Végül az építtető és a pénzügyek döntenek, és gyakran a hagyományos standard megoldást választják, amely első pillantásra a leginkább költséghatékonynak tűnik.
< strong>Ezért teljesen új szakmai területek jönnek létre?
A.S.: Igen, és ezt nagyon motiválónak tartom. Mert úgy gondolom, hogy a világot fantasztikus és bősz ötletekkel meghódító tervező építészek ideje lejárt. Most olyan évek jönnek olyan építészettel, amely elsősorban a klímát szolgálja reduktív módon. Robusztus és jó építészetet szeretnénk tervezni, ami átalakítható, de sok átépítést és felújítást is: bővítést, emeletráépítést, átalakítást. Üvegházhatású gázokat kisebb mértékben kibocsátó anyagokat és szerkezeteket, valamint újra felhasznált részegységeket szeretnénk használni.
Mennyire releváns a gazdasági szempont?
AS: Mindig is aktuális volt. Most növekvő kamatokkal és magas építési költségekkel állunk szembe, az energiaköltségek emelkedése miatt pedig az üzemeltetési költségek is magasak. Komoly kihívás elé állítja a lakosságot, amikor az elmúlt években igénybe vett energia egyre drágábbá válik. A HELLA-nak van egy szép szlogenje a reklámban: COOL SHADOWS. Teljesen lemondhatunk a légkondicionálásról, és energiát takaríthatunk meg, ha támaszkodunk a jó napvédelemre, és az építkezés során gondolunk az éghajlat szempontjából fontos számos szempontra. Ez a jó hír: Nem igénylünk és nem használunk fel sokat, ha észszerűen és a megfelelő elemekből építjük fel a házat.
A HELLA vállalatnál azt hibás döntésnek tekintjük, ha integrált napvédelmi rendszerek nélkül választanak ablakokat vagy homlokzatokat. Ön hogy látja ezt?
A.S.: Én is így látom. Nem mindenki érti, hogy miként kell kiválasztani a megfelelő rendszert. Mert a napvédelem nem csupán napvédelmet jelent. Sokan csak a normál standard zsaluziára gondolnak. Aztán minden ház ugyanúgy néz ki, amikor süt a nap. Különösen érdekesnek találom a textilfüggönyöket. Ezek lehetővé teszik, hogy a ház más esztétikai minőséget kapjon, akár színnel is. A napvédelem annak minden következményével ugyanolyan fontos és komolyan kezelendő a tervezési folyamatban, mint bármely más téma! Külön szempont az is, hogy a szükséges belátás elleni, tükröződés- és hővédelem ellenére hogyan vihető be a napfény az épületbe. Ezzel energia is megtakarítható, és megkíméli a felhasználókat attól, hogy mesterséges megvilágítás mellett kelljen dolgozniuk. Úgy gondolom, hogy a külső napvédelemnek minden lakó- és kereskedelmi épületben alapfelszereltséggé kell válnia.
